Az Élet Horvátországban

  • Home
  • Az Élet Horvátországban

Az Élet Horvátországban

Horvátország, hivatalosan Horvát Köztársaság

(horvátul: Republika Hrvatska, angolul: Croatia), fővárosa és egyben legnagyobb városa: Zágráb.

 

Az országot észak-nyugaton az Alpok keleti szegélye, keleten a Pannon síkság és a Duna határolja, középső részén a Dinári-hegység vonul át, déli része pedig az Adriai tengernél ér véget.

Délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. Az ország területe nem folytonos, Brezovica Žumberačka közelében két horvát enklávé található szlovén területen.

Horvátország szárazföldi területe 56.542 km², territoriális tengerfelülete: 31.067 km². A tengerpart hossza 5.835 km, ebből 4.058 km a szigetek, sziklazátonyok és szirtek partjai. Az Adria horvátországi partszakasza 3 fő tájegységre tagolható: Isztriai-félszigetre, Kvarner-öböl vidékére és Dalmáciára. A szigetek, sziklazátonyok és szirtek száma: 1.185, amelyből 67 sziget lakott.

Legnagyobb szigetei: Krk és Cres.

Horvátországnak 4.700.000 lakosa van. A lakosság nagy része horvát. Nemzeti kisebbséget alkotnak a szerbek, a magyarok, a bosnyákok, az olaszok, a csehek és más népek.

Hivatalos nyelv: horvát (A tengerparton sokan beszélik az olasz, angol és német nyelvet.)

Horvátország 2013. július 1-étől az Európai Unió tagállama, a Közösségi Vámkódex rendelkezései érvényesek.

A második világháború után Jugoszlávia része volt, mely államalakulat felbomlása után Horvátország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét.

Horvátország az alábbi nemzetközi szervezeteknek a tagja: ENSZ, Európa Tanács, NATO, Kereskedelmi Világszervezet, CEFTA.

 

Társadalom és Életmód

A horvátok saját véleménye szerint köztük és a bosnyákok között az a különbség, hogy ők a „Nyugathoz” tartozónak vallják magukat, míg a bosnyákokat a „Kelethez” sorolják. Történelme során Horvátország mindig próbált azonosulni Nyugat-Európával. A lakosság valamennyi rétegében él még az a nézet, hogy Horvátország az utolsó állomás Kelet előtt. A horvátok nagy része liberális, kozmopolita szemléletű és nem ellenséges a más nemzetiségűekkel szemben, bár adott esetben megjegyzik,  hogy a keleti területeken (Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában, Montenegróban) élő honfitársaik „mások” az életmódjukat, étkezési szokásaikat, vallásgyakorlatukat, zenei ízlésüket illetően.

Horvátországi nyaralásunk során is tapasztalhatjuk,hogy gyakran emlegetik a horvátok beszélgetéseik során a „normális” kifejezést. Mikor különbséget tesznek a véresszájú, zászlólobogtató nacionalisták és a „normális” emberek között, gyakran hangzik el, hogy „Normális ország szeretnénk lenni.” A horvátországi emberek túlnyomó többsége arra törekszik, hogy békében éljen, számukra a normalitás a demokráciában és a toleranciában, mint nyugat-európai értékekben rejlik. Horvátországi nyaralásunk során látni fogjuk, ahogy a környezetükre és önmagukra való igényesség megnyilvánul a tiszta utcákban, gondozott emlékművekben, divatos öltözködésben is. Nyugat-Európához tartozónak vallják magukat és mindent meg is tesznek azért, hogy ennek látszatát fenntartsák.
A horvát népességet az egységes vallásként megélt katolicizmus is összekovácsolja, bár a történelem rányomta bélyegét az egyes régiókra. Az osztrák hatás alatt állt belső területeken a német számít második nyelvnek és az üzletek nyitva tartása is hosszabb. Az emberek számára gyakran fontosabb itt a karrier, mint az élet élvezete. A partvidék lakossága szívesebben üldögél délután, szieszta idején kis kávézókban, vagy élvezi a napsütést a tengerparton. Második nyelvük az olasz és sokkal inkább érezhető itt a mediterrán hatás. Bár a keleti területek arisztokratikus eleganciájukkal forró fejűeknek tekintik a délieket, a déliek ridegnek tartják északi honfitársaikat.
A magyar hatás csupán Kelet-Szlavónia fűszeres konyhájában mutatkozik meg leginkább. Az 1990-es évek háborúja kényes beszédtéma. Vukovar, Eszék, Dubrovnik, és a krajinai szerbek által tisztogatott területek lakói még manapság is sok sérelmet takargatnak. Nemigen tűrik meg az olyan véleményeket, amelyek azt boncolgatják, hogy esetleg nem mindenben volt igaza a horvátoknak. Az ország más területein élők jobban kaphatóak értelmes, nyílt vitára a témával kapcsolatban.

Sose nevezzünk „balkáninak” egy horvátot. Az itteniek teljes szívükkel közép-európainak tartják magukat.

 

Éghajlat és Időjárás:

Horvátországban két éghajlati zóna van: az ország belsejében a mérsékelt kontinentális éghajlat uralkodik, míg az Adriai part mentén a kellemes mediterrán éghajlat a jellemző sok napsütéssel, száraz és meleg nyárral, enyhe és csapadékos téllel. Az ország belső részében az átlaghőmérséklet januárban -1-3 °C, augusztusban 22-26 °C, a tengerparton az átlaghőmérséklet januárban 5-10 °C, augusztusban 26-30 °C, télen a tengervíz hőmérséklete 12 °C, nyáron kb. 25 °C. A tengervíz hőmérséklete: májusban 17 °C, júniusban 20 °C, júliusban 25 °C, augusztusban 26 °C, szeptemberben 23 °C.

 

Fizetési Eszköz:

A hivatalos pénznem: kuna (1 kuna = 100 lipa)

Horvátországban az általánosan ismert hitelkártyákkal – Eurocard/Mastercard, Diners, American Express és Visa – való fizetés általánosan elterjedt. Minden üzlet, étterem, ügynökség, szálloda és egyéb árusítóhely, ahol hitelkártyával lehet fizetni, jól látható helyre ragasztja fel az általa elfogadott hitelkártya logóját, jelét vagy reklámját. Hitelkártyával készpénzt az automatákban lehet felvenni. A postán az Eurocard/Mastercard és Diners hitelkártyával lehet készpénzt felvenni.

Pénzváltás: Külföldi valuta beváltható a bankokban, pénzváltókban, postákon, utazási irodákban és szállodákban.

A bankok félfogadási ideje: hétfőtől-péntekig 8-19 óra, szombaton 8-12 óra. A bankok vasárnap és ünnepnap zárva tartanak.

 

Beutazáshoz szükséges Okmányok:

Magyar állampolgárok számára új típusú, kártyás személyigazolvány vagy útlevél szükséges. (Ideiglenes személyi igazolvány nem használható). Mindig le kell ellenőrizni az okmányok érvényességi idejét, mert annak a hazautazástól számítva még min. 6 hónapig érvényesnek kell lennie. Vízum nem szükséges, kötelező védőoltás nincs.

Az Európai Unió állampolgárai 90 napig legálisan tartózkodnak Horvátország területén minden adminisztratív kötelezettség nélkül.

A kisállatokhoz oltási igazolvány szükséges.

 

Közlekedés:

Horvátországba eljuthatunk autóbusszal, vonattal, repülővel vagy ahogy a legtöbben tesszük, saját gépkocsival. Ez utóbbihoz az érvényes vezetői engedélyen és a forgalmi engedély mellett szükséges, hogy a gépjármű Nemzetközi Zöldkártyával rendelkezzen. A horvát útszakaszon fizető kapukon keresztül kell rendeznünk az úthasználat díját. Ezt megtehetjük bankkártyával és készpénzben (Euro vagy Kuna).

Megengedett sebesség:

  • lakott területen 50 km/óra,
  • lakott területen kívül 90 km/óra,
  • autóúton 110 km/óra,
  • autópályán 130 km/óra.

(A gyorshajtást szigorúan büntetik, a tilosban parkoló autókat elszállítják). A gépjárművek tompított fényszóróját téli időszámítás idején városban is használni kell!

Benzinkutak: Naponta 7 – 17 vagy 18 óráig, a nyári idényben 22 óráig tartanak nyitva. Az ügyeletes benzinkutak a nagyobb városokban és a nemzetközi utakon 0 – 24 óráig tartanak nyitva. Minden benzinkútnál árusítanak Eurosuper 95, Super 98, Normál és Euro Diesel üzemanyagot, a nagyobb városokban gázt is. Az üzemanyagárak nagyjából megegyeznek a magyarországival.

Taxi szolgálat minden városban és turistahelyen működik. Horvátországban viszonylag sűrű a buszhálózat. Főleg a tengerparton sok az autóbuszjárat, és az összeköttetés az egyes városok és nyaralóhelyek között nagyon jó.

Vasúti közlekedés: Horvátország közvetlen vasúti összeköttetésben áll Szlovéniával, Magyarországgal, Olaszországgal, Ausztriával, Svájccal, Szlovákiával, Franciaországgal, Németországgal, Bosznia-Hercegovinával, Albániával és Szerbiával, átszállással pedig szinte valamennyi európai országba el lehet jutni.

A tengeren érkezve hangulatos variációja annak, hogy Horvátországba jussunk. Olaszországból jó a kompközlekedés Dalmácia felé, amellyel meg lehet spórolni néhány szakaszt az autópályán. Azt is figyelembe kell venni, hogy a komppal való utazás annál inkább kedvezőbb, minél délebbre akar az ember menni Horvátországba. A szigetek többségére kompjárat közlekedik, néhány szigetet híd köt össze a szárazfölddel. A hajók gyakran közlekednek.

Légiközlekedés: nemzetközi repülőterek
Zágráb, Split, Dubrovnik, Pula, Zadar és Eszék. Brač és Lošinj szigetekre csak kis repülőgépek tudnak leszállni.

 

Általános Információk:

Nyitvatartási idők:

  • Hivatalok 8-14,
  • Élelmiszer boltok 6-20,
  • Posta és bank 7-20 óráig.

A hivatalok, bankok szombaton is nyitva tartanak. Délutáni szieszta általában 12.30-17 óra között, ekkor az üzletek többsége a tengerparton zárva van.

Hálózati feszültség: 220 V, 50 Hz.

Csapvíz: egész Horvátország területén fogyasztható.

Közbiztonság: A beutazó magyar állampolgárok biztonsági helyzete és védelme szempontjából Horvátország továbbra is biztonságos országnak számít. A helyi hatóságok és a lakosság a magyar állampolgárokkal, az idelátogató magyar turistákkal szemben pozitív hozzáállást tanúsítanak.

Az ország egyes területeire vonatkozó aknaveszély kivételével a közbiztonság jónak mondható. A balesetveszély miatt fokozottan szükséges az aknaveszély jelzéssel ellátott területek elkerülése. Az említett területeken a főútvonalakról nem célszerű letérni.

 

Fontos telefonszámok:

  • Horvátország nemzetközi hívószáma: 385
  • Mentők: 194
  • Tűzoltók: 193
  • Rendőrség: 192
  • Segélykérés az utakon: 1987
  • Tengeri Mentési és Felkutatási Nemzeti Központ: 195
  • Sürgős esetekben hívható egységes segélyszám: 112
  • Belföldi és nemzetközi tudakozó: 11888.

A horvát rendőrség magyar mobiltelefonról elérhető tárcsázva a +385 192 telefonszámon. A fent felsorolt többi telefonszám kizárólag horvát vezetékes vagy mobiltelefonról hívható, előhívók nélkül.

Zágrábi Magyar Konzulátus: 00 385 (0)1 4890-906 (Cím: 10000 Zagreb, Pantovcak 255-257.)